Sajtómegjelenések

Karmesteri pálca, hegedű és vonó



2015.02.13

Fiatal kora ellenére már szép nemzetközi karrier áll Hollókői Huba hegedűművész-karmester mögött, hivatásosként most először vezényel Budapesten.

Hollókői Huba vezényletével és közreműködésével tartják a MÁV Szimfonikusok népszerű családi bérletének, a Nagyszülők és unokák című sorozat farsangi előadását. Szombat délelőtt két alkalommal – délelőtt tíz órakor és fél tizenkettőkor – megszólaló műsorban Weiner Farsangja, A denevér nyitánya, Hacsaturján Álarcosbál című szvitjének több tétele mellett három Kreisler-hegedűdarab is felcsendül, a vendégkarmester ugyanis – a MÁV hagyományaihoz híven – hegedűművész is.

– Pillanatnyilag szinte minden időmet a karmesterség köti le, a szombati koncert ilyen szempontból különleges lehetőség, hiszen Lendvai György, a MÁV Szimfonikusok ügyvezető igazgatója, aki maga is hegedűművész, megkért, hogy játsszak el három Kreisler-darabot is, mintegy színesítve a programot. Ennek megörültem, hiszen akármennyire is a karmesterség irányába indult el az életem, nagyon szeretek hegedülni – vallja Hollókői Huba, aki azt is elmondja: Lendvai György még zeneiskolás korában hallotta őt egy versenyen, ezért kérte kifejezetten a Kreisler-darabokat.

Hollókői Hubát, bár Finnországban végzett, első fellépése karmesterként Budapesthez köti. 2006-ban felesége diplomakoncertjét dirigálta, később a szombathelyi Bartók-szemináriumon állt a karmesteri dobogóra. Most először hallhatjuk hivatásosként Magyarországon vezényelni, bár fiatal kora ellenére szép karrier áll mögötte Finnországban, Hollandiában és Németországban, sőt Franciaországban a nemzetközi Besancon karmesterversenyen két évvel ezelőtt 240 jelentkező közül a háromfős döntőbe jutott.

Az Erasmus-program segítségével került ki egy évtizede Finnországba, akkor még a Zeneakadémián Szabadi Vilmosnál tanult hegedű szakon. A csereév alatt megismerte a Sibelius Akadémia karmester szakát, megtetszett neki, így felvételizett, és a hegedű mellett ezen a szakon is diplomázott. Ma már ott tart, hogy a karmesterség teszi ki a munkája legnagyobb részét. Jelenleg egy svájci kollégájával együtt a fiatal karmestereknek szervezett National Master Orchestra Conducting programban vesz részt Amszterdamban, így neves művészekkel és zenekarokkal dolgozhat együtt. A múlt héten például Szemjon Bicskov mellett asszisztált a Concertgebouw zenekarral, és szinte az összes holland zenekart végiglátogatta már vagy mint karmester, vagy mint asszisztens.

A National Master Orchestra Conducting program júliusi zárókoncertje után Hollókői Huba még nem tudja, pontosan hol fog letelepedni. – Amszterdam sok szempontból ideális hely, de ebből a szempontból a szabadúszó karmesterek nehéz életét élem, még nem látom pontosan, melyik országban vagy városban fogok élni. A feleségem Finnországban dolgozik, mindenképpen úgy próbáljuk szervezni, hogy egy helyen legyünk. Még az is lehet, hogy éppen Budapestre költözünk, ez nyitott kérdés – mondja, majd megemlíti: mivel a második gyermeküket várják, a nagyszülőkhöz való közelség is szempont, ami szintén Budapest mellett szól.

Amikor arról kérdezem, mennyire lehet visszailleszkedni a bizonyos szempontból akár belterjesnek is mondható magyar zenei életbe, Hollókői Huba példaként Csaba Pétert, a MÁV Szimfonikusok művészeti vezetőjét hozza fel, aki hosszú külföldi tartózkodás után is könnyen felépítette magyarországi karrierjét.

– Amikor a National Master Orchestra Conducting programban meglátogatjuk a zenekarokat, akkor nemcsak a karmesterrel és a vendégszólistával találkozunk, hanem az intendánssal is, és bemutatják nekünk az egész háttérintézményt. Hollandiában is vannak pénzügyi nehézségek, sok zenekart összevontak, illetve másféle struktúrában működtetnek, mint korábban. Hasznos, hogy megismerjük ezeket a struktúrákat, marketingről, programtervezésről például külön szemináriumokat tartanak, és remélem, hogy ezt a tudást a jövőben kamatoztatni tudom akár idehaza is, hiszen ahogy látom, Magyarországon szintén vannak hasonló nehézségek. Talán annyi a különbség, hogy itthon legtöbbször erősen személyfüggők a zenekarok, az anyagi helyzetük azon múlik, hogy a vezetőjük mennyire eredményesen tud lobbizni a támogatásért. Finnországban és Hollandiában sokkal önállóbbak a zenekarok, maguk intézik a saját ügyeiket, sokkal nagyobb szavuk van a zenekari tagoknak, személyi kérdésekben például pontosan annyit ér a szavaztuk, mint a karmesteré, és emiatt egész más a hangulat a közös munka során. Ezt jó mintának tartom – teszi hozzá.