Beethoven Journey - Beethoven arcai

A népballadák, népmesék szövegének gyakori elemei a misztikus erővel rendelkező számok, köztük a „kilenc”. Beethoven nyilván nem gondolt erre, amikor szimfóniáit megalkotta, az eredmény azonban kilenc remekmű lett, amelyek mind különböznek egymástól. Mindegyiknek megvan a maga semmi mással össze nem téveszthető karaktere, mégis van közöttük közösség, hasonló vonások, amelyek szavakkal nehezen megfogalmazhatóak, de tagadhatatlanul léteznek. Kilenc testvér, kilenc csodaszarvas.

Nem véletlen, hogy minden jelentős karmester létrehozta a maga Beethoven szimfónia-sorozatát. Mindegyikőjüket megihlette ennek a bámulatos sorozatnak a szellemisége, mindegyikükben feltámadt a közlési vágy, hogy elmondja a világnak, mit jelentenek neki ezek a csodálatos remekművek. Az is megfigyelhető, hogy ez a közlési vágy mindegyikük esetében életük delének elmúlta után támadt fel, bizonyítva, hogy nem az ifjonti lelkesedés, hanem a lényegbe hatoló megismerés ihlette őket.

Takács-Nagy Gábor már hegedűművész és kamaramuzsikus korában is a zeneszerző szándékának alázatos megvalósítását tekintette fő céljának és ezt az attitűdöt folytatja karmesterként is. Rengeteg koncerttapasztalatával felvértezve elérkezett számára is a „Beethoven összes” ideje.

2023 nyarán jelent meg Beethoven összes szimfóniájának CD kiadványa, a világhírű hanglemezkiadó, a Deutsche Gramophone Gesellschaft gondozásában. A közreműködő zenekar a svájci Verbier Festival Zenekara, amellyel Takács-Nagy Gábor évek óta rendszeresen dolgozik, „ismerik egymás lélegzetvételét” is.
Takács-Nagy Gábor a 24/25-ös évadban a MÁV Szimfonikus Zenekarral nyilvánosan is előadja Beethoven kilenc szimfóniáját öt estés hangversenysorozatában.

VEZÉNYEL
Takács-Nagy Gábor

Takács-Nagy Gábor Beethoven-sorozatának első estéjét az István király nyitánnyal kezdi, amellyel 1812-ben az új Pesti Színházat avatták. Korabeli feljegyzések tanúsítják, hogy Beethoven szerette és tisztelte a magyarokat és ennek kifejezéseként verbunkos dallamokból építette fel a nyitány zenéjét. Az I. szimfóniáról a méltatók azt emelik ki, hogy abban még erősen felismerhető a nagy előd és tanítómester, Haydn hatása, valamint nosztalgikus emlékezés szülőföldjére, a Rajna vidékére. Több zenetörténész is rámutat, hogy Beethoven nagy, drámai szimfóniái után könnyedebb, vidám alaphangulatú művet írt. Így jött létre a hatalmas Eroica szimfónia után, 1806-ban a kedves, helyenként humoros vonásokat is mutató IV. szimfónia.